Tricia Levenseller - A kalózkirály lánya

by - június 12, 2019


Fülszöveg: 
Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem. 

A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába. 

Tricia Levenseller első regénye, A kalózkirály lánya, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe. 

Ráadásul a történet folytatódik A szirénkirálynő lányában!


Cím: A kalózkirály lánya (A kalózkirály lánya 1.) 
Szerző: Tricia Levenseller 
Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ 
Sorozat: A kalózkirály lánya 
Oldalszám: 288 oldal 
Megjelenés: 2018. október 30. 
Kötés: Kartonált 
ISBN: 9789634574972


VÉLEMÉNYEM:

Nagyon sok jót hallottam erről a könyvről, emiatt kicsit félve kezdtem bele, mert tartottam attól, hogy nem fog igazán tetszeni, de tévedtem. Inkább azt sajnálom, hogy nem hamarabb került a kezembe, mert egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Sőt, kicsit bosszantott, amikor félre kellett tennem munka miatt, mert olvastatta magát és remek kikapcsolódást nyújtott. 

Alosa karaktere remekül eltalált volt, imádtam a stílusát és azt is, hogy nem csak félelmetes szövegei voltak, hanem igazán talpraesett és agyafúrt karakter volt. Sok féle „trükk” rejtőzik az ő tarsolyában is, még annál is több, mint elsőre gondolná az ember. Szemléletes volt, ahogyan szép lassan fény derült arra is, hogy milyen is ő valójában és hiába volt nehéz a múltja, akkor is emberi tudott maradni. Törődött másokkal, még ha ezt nem is gyakran mutatta ki, vagy éppen magának is nehezen ismerte be. Örültem annak, hogy néha megjelent az is, hogy miként kell megküzdeni önmagával, azzal, hogy emberi tudjon maradni. 

Riden karaktere még inkább elvarázsolt. Eszes, okos és ő is hasonlóan ügyesen játszik, mint Alosa. Részben értettem, hogy miért is ennyire hűséges a testvére irányába, de nem teljesen tudtam elfogadni az indokait minden helyzetben. Se azt, hogy miért is nem aszerint cselekedett sokszor, mint szeretett volna. Van egy olyan sejtésem, hogy még fog meglepetést okozni, legalábbis nagyon remélem, hogy így lesz a következő részben. Remélem, hogy többet kaphatunk belőle és kiderül, hogy milyen is valójában (és netalán még milyen titkokat is őriz.) 

Alosa és Riden szócsatáit imádtam – könnyedén csaltak mosolyt az arcomra-, egyszerre voltak viccesek, pimaszok, de ugyanakkor érezni lehetett a kettőjük között lévő szikrát. Remekül kiegészítették egymást, miközben sokszor próbára tették egymás határait. Olykor viszont a szívük, az érzéseik kicsit beleszóltak a dolgokba, de szerintem ez is szépen kidolgozottra sikeredett és nem esett túlzásba ilyen téren az írónő. 
A mellékszereplők remekül eltaláltak, nem éreztem feleslegesnek őket. Színesebbé tették a történetet, kíváncsian várom, hogy későbbiekben kapnak-e nagyobb szerepet.
Kérem a folytatását, most!😊😍

Ha humoros, vicces és jól megírt történetre vágysz, ahol megannyi remek szócsata történik, akkor mindenképpen ajánlom ezt a könyvet.

NÉHÁNY KEDVENC IDÉZET: 

„Angyali arcod van, te lány, de anyelved, akár egy kígyóé.”

„– Mit művelsz? 
– Szerinted mit művelek? 
– Taperolsz. 
– Igyekszem visszaszerezni a kulcsot. 
– Szóval ezzel magyarázod, hogy taperolsz. Elmosolyodik, és előrehajol, a szája majdnem a fülemhez ér. 
– Nem látom, hogy nagyon ellenkeznél – suttogja. 
– Ha megtettem volna, most nem nyílna lehetőségem erre. Rémülten felnéz, de már nincs ideje arra, hogy kitalálja, mit fogok tenni. Bizony, beletérdelek. Méghozzá az ágyékába.”

„– Megint vérzel – érinti meg Riden az arcomat. Nem éreztem, hogy felszakadt a seb. 
– Valószínűleg a te hibád. 
– Nyilván minden az én hibám. 
– Ez pontosan így van.”

„– Mindenkinek vannak titkai. Mind védtelennek éreznénk magunkat, ha nem lehetnének titkaink.”

You May Also Like

0 comments