A. L. Jackson: Elvesznék benned

by - július 12, 2020

Fülszöveg: 
„Azonnal ​megtalálja az utat egyenesen a szívedbe, és többé nem ereszt.” – Aestas Book Blog

„Erről szól egy vakmerő szerelem.” – The Coffeeholic Bookworm

Emberek érkeznek az életünkbe. Egyesek maradnak, mások továbbállnak. Néhányukból építkezhetünk, de sokan le is rombolhatnak. Van, aki a barátunk lesz, van, aki az ellenségünk, a szerelmünk vagy éppen a megkínzónk.
Amikor Christian Davison betoppant az életembe, tudtam, hogy már semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen.
Elizabeth Ayersnek mindig is New York volt a nagy álma. Egész fiatalkorában azért dolgozott, hogy egyszer odajusson.
Christian Davisonnak – felkészülve, hogy egy napon folytassa az apja tevékenységét a jogi cégükben – egyetlen lehetősége volt: hogy jelentkezik a Columbia Egyetemre. Sosem vágyott másra egészen addig, míg tanulótársával le nem ült egy kávézó asztalához.
Christian akarta a lányt, de Elizabeth jobban ismerte őt annál, hogy átadja magát ennek az erős vágyakozásnak. Mégis kevés olyan dolog volt, ami távol tarthatta őt a fiútól.

A. L. Jacksonnak, a New York Time bestsellerszerzőjének első, magyarul megjelelő története az elvesztett és a visszanyert szerelemről könnyeket csal az olvasók szemébe.



Cím: Elvesznék benned
Szerző: A. L. Jackson
Oldalszám: 280 oldal
Kiadó: Álomgyár Kiadó
ISBN: 9786155929496
Kötés: puhakötés


VÉLEMÉNYEM:

Teljesen elkerülte a figyelmemet az, hogy hány százalékon is áll ez a könyv molyon, de teljesen megértem, hogy miért csak ennyi…

A kezdetekkor még reménykedtem, hogy nem fog csalódást okozni ez a könyv, mert a stílusa nagyon tetszett. Nem tudom, hogy eredetiben milyen, de a fordítás szerintem nagyon jól sikeredett, viszont a történet már annál kevésbé lett jó. Semmi újat nem tudott mutatni ez a könyv, teljesen kiszámítható, meg se próbál eltérni a kliséktől. Hiányoltam azt, hogy semmi újat nem tudott mutatni, arról ne is beszéljük, hogy a karakterek múltját se éreztem igazán hangsúlyosnak, felszínesen volt csak érintve és nem is teljesen éreztem azoknak a hatását a jelenben, hogy ki honnan is jött és milyen neveltetést kapott. A szerelem első látásra itt is megtalálható, ahogyan a vonzalom is, de valahogy számomra ez inkább vicces volt, mintsem hihető. Ami meg a karakterek gondolatait illeti, rossz viccnek beillettek, mert nem hiszem el, hogy ezeken kívül más nem foglalkoztatja az elsős egyetemistákat, hanem csak mindig egymáson jár az eszük vagy azon a bizonyos dolgon. Nem is értettem, hogy miért nem voltak mással kapcsolatos gondolataik, miért szorult totál háttérbe az iskola, vagy a család, ha már Elizabethnek annyira fontos a családja. A főszereplő csaj egy idő után nagyon elkezdett idegesíteni, mert csak a vak nem láthatta azt, hogy a srác oda van érte és nem csak azt akarja már tőle. Az meg, hogy a pasi egyszer csak nem tudja mit is akart, majd hirtelen ráébred a másik vicces pillanat volt, hiszen folyamatosan úgy volt megírva, hogy másabb számára a csaj, mint az eddigiek, erre jött az a momentum és fogtam a fejemet, hogy ez most komoly?! Ezeknek köszönhetően egy idő után nagyon unalmas lett számomra ez a történet és alig vártam, hogy a végére érjek.

Nekem ez egy eléggé üres történet volt, semmi extrával és még a karakterek is felejthetőre sikeredtek. A borítója viszont nagyon tetszik és végre a szereplőket is eltalálták a borítón! :)


You May Also Like

0 comments