19. század;a nyugati szerető;álomgyár;budai lotti;kaland;kortárs;magyar szerző;női főszereplő;regény;romantikus;sorozat része;történelmi romantikus;
Budai Lotti: A nyugati szerető (A szamuráj lánya 1.)
Fülszöveg:
Miya, Joritomo Aszuakura szamuráj lánya, éppen menyegzőjére készül a helyi tartományúr fiával, amikor a sors az útjába sodorja Antony Pearsont, a vonzó angol kereskedőt. A két fiatal egymásba szeret, ám titkos és szenvedélyes viszonyuk lelepleződik. Miya és Antony életét a lány vőlegénye menti meg, aki a történtek ellenére feleségül veszi a szamuráj lányát. Miya mélységes hálát érez férje iránt, akit azonban családjával együtt elsöpör egy politikai tisztogatás, amit az ország vezetője, a sógun rendelt el. Miya magára marad a háború szélére sodródott országban, s hamarosan a gésák egyszerre lenyűgöző és veszélyes világában találja magát. Miya végül bosszút esküszik férje gyilkosai és az ország vezetője, a sógun ellen, s harcában kész minden eszközt bevetni…
Budai Lotti – a hatalmas sikert aratott Ágyas és úrnő című sorozata után – új regényében a 19. századi Japán titokzatos világát tárja elénk, amelyben nyomon követhetjük Kelet és Nyugat találkozását egy rendkívüli fiatal lány szívszorító kalandjain keresztül. Az írónőtől megszokott módon a könyvben ezúttal is szórakoztató formában elegyedik egymással a romantika, a szenvedély és a történelmi hitelesség.
Budai Lotti – a hatalmas sikert aratott Ágyas és úrnő című sorozata után – új regényében a 19. századi Japán titokzatos világát tárja elénk, amelyben nyomon követhetjük Kelet és Nyugat találkozását egy rendkívüli fiatal lány szívszorító kalandjain keresztül. Az írónőtől megszokott módon a könyvben ezúttal is szórakoztató formában elegyedik egymással a romantika, a szenvedély és a történelmi hitelesség.
Cím: A nyugati szerető (A szamuráj lánya 1.)
Szerző: Budai Lotti
Oldalszám: 458 oldal
Kiadó: Álomgyár kiadó
Kötés: puhatáblás
ISBN: 9786155875021
VÉLEMÉNYEM:
"És bár elhiszem, hogy sok fájdalom ért az életben, de hidd el nekem, az átélt fájdalmakat az égiek nem büntetésül szánták, hanem… mondjuk úgy, vezettek téged."
Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó.
Ennek a könyvnek köszönhetően egyszerre lehettem részese egy titokzatos, számomra ismeretlen, de ugyanakkor gyönyörű és kegyetlen világnak, amiben imádtam elveszni és sokszor képes volt meglepetéssel szolgálni. Teljesen elvarázsolt stílusával, ahogyan az olvasó elé tárja a történetet, mert egyszerűen érzékien és mesterien bánik a szavakkal, amikkel nemcsak a "vidéket", az adott kort, hanem az érzéseket is festőien tudta megjeleníteni az írónő.
Fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok, amikor belekezdtem a történetbe, de egyetlen pillanatát se bántam meg. Megannyi érzés kavargott bennem olvasás közben és nagyon kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a történet vége, és annak ellenére is, hogy nem erre számítottam egyszerűen imádom és úgy érzem ennél jobb befejezést nem is kaphatott volna ez a könyv. Még ha picit darabokra is törte a szívemet vele az írónő. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Mija milyen utat fog bejárni, de az elején egyáltalán nem hittem volna, hogy ennyire sok nehézséggel kell majd szembenéznie. Csodálom mindazért, hogy képes volt talpon maradni mindannak ellenére amin keresztül kellett mennie. Nagyon erős, okos nőt ismerhettem meg a személyében. Teljesen átéreztem örömét, a benne pislákoló reményt, ahogyan a fájdalmát és a feladást is, mert annyira remekül írta meg az írónő, hogy az valami hihetetlen. Vele együtt reméltem és szerettem. Nagyon megszerettem őt és Anthony párosát, izgultam értük és reméltem Mijával együtt, miközben az írónő mesterien keverte a "lapokat" minden téren.
Kíváncsi leszek, hogy mi lesz ezek után Mijával, miken kell még keresztül mennie és végül megleli-e a boldogságot. Remélem hamarosan sikerül beszereznem a folytatást, mert ez egyszerűen fantasztikus volt! Imádom!
NÉHÁNY KEDVENC IDÉZET:
„A fájdalmas gondolatokból fakadnak a költészet legszebb virágai.”
„Vár még rád boldogság… az istenek eddig megkíméltek… és vezettek téged… szándékuk van veled…”
„(…) saját gyengeségeink beismerése már önmagában bölcsességre vall, (…)”
0 comments